PIAC, SZABÁLYOZÁS ÉS TECHNOLÓGIA: A III- E-MOBILITÁSI KONFERENCIA FŐ KÉRDÉSEI

A Jedlik Ányos Klaszter, a Közlekedéstudományi Egyesület és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szervezésében 2018. június 21-én zajlott le a III. magyarországi e-mobilitási Konferencia. Az immár hagyománynak számító rendezvényen a kormányzat, a szabályozói oldal, a szektorban érdekelt vállalatok, valamint az akadémiai szféra és természetesen a fogyasztók képviselői vitatták meg, miként fejlődhet tovább az elektromos és intelligens mobilitás Magyarországon.

A szervezők szándékai szerint az idei konferencia ismét jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a résztvevők áttekintsék az e-mobilitás készülő törvényi szabályozását, valamint az új üzleti modelleket és lehetőségeket. A Jedlik Ányos Klaszter nevében dr. Dávid Alíz ügyvezető köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet: az elektromos mobilitás a fenntarthatóságot szolgálja, de az intelligens (önvezető és hálózatba kötött) mobilitással együtt a jelenlegi leginnovatívabb ipari-gazdasági trendekre épül. Ezért – mint hangsúlyozta – egyre fontosabb a társiparágak képviselőit is bevonni a munkába, amire ez a rendezvény is kiváló alkalmat nyújt.

Fotó: JÁK

A kormányzat átalakítása nyomán az e-mobilitás ügyének új felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára a konferencia nyitó előadásában kijelentette: noha Magyarországon piaci rendszer épül ki, jelenleg állami feladatnak tekintik, hogy az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. létrehozza az országos átjárhatóságot biztosító, az év végére akár már 330  elektromos töltőből álló hálózatát. Az államtitkár szerint tovább nő majd a jelenleg 185 darabból álló kormányzati elektromos járműflotta, és a jövőben is a megmaradnak azok a kedvezmények, amelyek elektromos járművek vásárlását segítik.

Weingartner Balázs rámutatott arra, hogy a rendkívül innovatív mobilitási szektorban meg kell őrizni a szabályozás rugalmasságát. A készülő törvény kapcsán az államtitkár azt is megemlítette: a lakosság számára egyetemes szolgáltatás keretében kínált villamos energia díjszabását nem lehet alkalmazni az e-mobilitás rendszerében. A továbblépést szolgálja a Jedlik Ányos Terv időszerű felülvizsgálata is.

Fotó: JÁK

Erre az álláspontra helyezkedett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese is. Grabner Péter szerint a hivatal nem támogatja, hogy a „rezsicsökkentett” lakossági áramár érvényesüljön a majdani, autó­töltésre használt áram díjszabásában. Ezért is fontos, hogy a magyarországi piacmodell egyértelműen elhatárolja az e-mobilitási szektort a villamosenergia szabályozott szegmensétól. A MEKH elnökhelyettese arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az Európai Unió energiapolitikájában mind nagyobb jelentősége lesz a dekarbonizációból fakadó komplex megoldásoknak: az e-mobilitáshoz így szorosan kapcsolódik a megújuló energiaforrások integrálása és az energiatárolás kérdése is. Magyarországon is szükség van tehát a nemzetközi tapasztalatok fokozott vizsgálatára.

Az ezt követő panelbeszélgetésben, amelyet Kovács Csaba (KPMG) moderált, az energiaipari szereplők vitatták meg az infrastruktúra fejlesztésének kihívásait. A vállalati vezetők – Alkér Zoltán (NKM), Németh Ferenc (E.ON), Jászay Tamás (Elmű-Émász), Tóth-Fekete Róbert (MOL), Vándor Balász (MVM Partner) és Ugron Gáspár (e-Mobi) – sokszor egymással is vitázva a beruházások, a fejlesztések és az üzleti kilátások kérdését járták körül.

Fotó: JÁK

Az ebédet követő „technológiai szekció” moderátoraként Vígh Zoltán, a JÁK közkapcsolati vezetője a társiparágak közötti információcsere fontosságát hangsúlyozta. Az infokommunikációs szektort a mobilitás kapcsán érő kihívásokat Pete Gábor, a Vodafone Magyarország IoT-igazgatója vázolta, majd a Robert Bosch Kft. képviseletében Gergen Péter e-mobilitási igazgató tartott előadást, amelyben forradalomként jellemezte a világ egyik legnagyobb járműipari technológiai cégében az elektromos meghajtásra vonatkozó fejlesztéseket. A TÜV Rheinland képviseletében Finszter Ferenc járműműszaki igazgató ismertette az elektromos járművekre megállapított nemzetközi előírásokat, majd az előző prezentációkhoz szorosan kapcsolódva Takács Árpád, az AI Motive szakmai kommunikációs vezetője összegezte, miben támogathatja egymást fejlődését két meghatározó megatrend, az elektromos és az automatizált mobilitás.

Az e-mobilitás és a „smart city” koncepcióinak egymásra hatásáról, illetve a gyakorlati problémákról szóló panelbeszélgetésben Csiszár Csaba, a BME docense kérdezte a „városi stakeholdereket” kérdezte. A kihívások és jó gyakorlatok elemzése során elgondolkoztató eredményekről számolt be a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökségi tagja, Prosits Attila, aki ismertette a West End üzletközpontban telepített elektromos töltők működésének, kihasználtságának adatait. A budapesti városfejlesztés és mobilitás perspektíváiról szóló eszmecserében részt vett Nyul Zoltán, a BKK stratégiai és innováció igazgatója, Dienes János, Erzsébetváros főépítésze és Rimóczi Imre, aki Újbuda polgármesteri kabinetvezető-helyetteseként a „smart city” fejlesztések felelőse.

Fotó: JÁK

A konferencia záró paneljének témájául az e-mobilitásra épülő innovatív üzleti modellek és felhasználói gyakorlatok szolgáltak. A beszélgetésben, amelyet Felsmann Balázs, a KTE társelnöke vezetett, elsősorban a megosztott gazdaságra épülő járműhasználatról és a közösségi közlekedési rendszerekről esett szó. Az egyre közismertebb angol megnevezéssel car-sharing néven ismert autómegosztó-szolgáltatások budapesti piacán már két cég is versenyez, ahogy erről a két ügyvezető, Michaletzky Bálint a GreenGo, és Sáreczky Richárd a MOL LiMo képviseletében beszámolt. Az e-mobilitási szolgáltatásokban azonban mind jobban nő a két- és háromkerekű könnyű elektromos járművek részaránya, ahogy ezt Varsányi Tamás, az e-robogók megosztására épülő Blinkee-city ügyvezetője, Dáloki Ádám, a Futurer elektromos rollerek értékesítője, valamint a városi áruszállítást jól ismerő Kilián Zsolt, mobilitási tanácsadó is hangsúlyozta. A sharing-modellek iránt összeurópai érdeklődés jele, hogy a Corvinus Egyetemen a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont is elkezdte külföldi partnereivel közösen az új mobilitási megoldások elemzését, ahogy erről Bartek-Lesi Mária, a REKK kutató főmunkatársa beszámolt.

A konferencián az előadókkal együtt több mint száznyolcvan meghívott és érdeklődő vett részt.

Letölthető dokumentumok:

Weingartner Balázs előadása

Finszter Ferenc előadása

Dr. Grabner Péter előadása

Dr. Pete Gábor előadása

Prosits Attila előadása