Jóval olcsóbb a villanyautót feltölteni

A töltőhálózat kiépítését megkezdték a jelentős energiaszolgáltatók, az áfamentesség és a kedvezmények is sokat segítenének. A környezetbarát elektromos autók elterjedését a viszonylag magas vételár, a technológiai korlátok és a gyenge infrastruktúra hátráltatja. Az ösztönző programok és a töltőállomás-hálózat kiépítése viszont jelentős előrelépést eredményezhet.

A környezetet kímélő járművek elterjedéséhez a gyorstöltő hálózat kiépítése lenne az üdvözítő megoldás (Fotó: Csudai Sándor)
Zöld alapszínű rendszámot vezetne be a kormány az elektromos, a plug-in hibrid és a normál hibrid autók megkülönböztetésére, illetve a Jedlik Ányos-tervhez kapcsolódóan nullaszázalékos általános forgalmiadó-kulcsot alkalmazna ezekhez a járműtípusokhoz és az infrastruktúra telepítéséhez. Ezen túl a környezetbarát járművekkel parkolási és útdíjkedvezményeket lehetne majd igénybe venni, és engedélyeznék a buszsávok használatát is. Módosítanák a villamosenergia-törvényt annak érdekében, hogy a töltőberendezések üzemeltetői is értékesíthessenek villamos energiát, s a töltőberendezések telepítéséhez hatósági eljárásrendet alakítanak ki, valamint a kormányzat és a központi költségvetési szervek gépjárműállományában is szeretnék meghonosítani a hibrid és elektromos autókat.

Az elektromos autók (e-autók) alternatív hajtásrendszer nélkül, az akkumulátorok által töltött villanymotorjuk segítségével tudnak közlekedni, a dízel vagy benzines hibrid autók hajtását villanymotor is segíti, a plug-in hibridek pedig rendelkeznek elektromos csatlakozókkal, így az akkumulátoraik nemcsak menet közben, hanem hálózatból is feltölthetők. A tisztán e-autók 170-200 kilométert tudnak egyszerre megtenni, hatótávolságukat jelenleg a technológiai fejlettség határozza meg. Egy teljes töltés ugyanakkor ezer forintba kerül, így az e-autókkal öt forintból is megtehető egy kilométer, míg a benzineseknél – az e-autókkal azonos kategóriában – ez harminc, a dízelek esetében pedig 25 forint. A hibridek nagy előnye, hogy egyrészt rövid távolságon tisztán elektromos üzemben is képesek közlekedni, emellett a villanymotorjuk leginkább induláskor és gyorsításkor „segíti” a benzin vagy dízel erőforrást, csökkentve a fogyasztást.

Magyarországon jelenleg a Nissan, a Mitsubishi, a Peugeot és a Citroën árul e-autót. A piacvezető ebben a kategóriában a Nissan, tavaly kilenc Leaf típust értékesített, a plug-in hibrideknél pedig a Toyoták a legnépszerűbbek. Az áfamentesség azt jelentené az e-autóknál, hogy a jelenleg 8,7 millió forintos vételár (Nissan Leaf) 6,9 millió forintra csökkenne, s ez már közelebb lenne a hagyományos hajtású, kompakt kategóriában szereplő kocsik árához.

A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkat arról tájékoztatta, hogy jelenleg mintegy száz e-autó közlekedik Magyarországon. A Közlekedéstudományi Intézet előrejelzése szerint 2015-ben a plug-in hibrid és az e-autókból körülbelül háromezer lesz forgalomban, számuk 2020-ig ötvenezer fölé emelkedhet. A napokban bejelentett ösztönzők jelentős mértékben segíthetik az ilyen típusú járművek elterjedését. Ezt viszont csak az elektromos töltőállomások építésével lehet elősegíteni, és az sem mindegy, milyen típusúakkal. A hagyományos, 220 voltos töltővel ugyanis egy átlagos e-autó négy-nyolc óra alatt tölthető fel, míg a négyszáz voltos gyors­töltővel harminc perc alatt nyolcvanszázalékos töltöttségi színt érhető el. Jelenleg 52 töltőpont van az országban, ebből négy gyorstöltő.

A tárca tájékoztatása szerint a jelentős energiaszolgáltatók már megkezdték az elektromos autózással kapcsolatos fejlesztéseket. Az RWE Hungária csoport, az E.ON Hungária Zrt., az Elmű Zrt. és az MVM Zrt. üzemeltet e-autókat, és már megkezdték a töltőállomás-hálózatok fejlesztését. A Jedlik Ányos-terv kapcsán – szakértők bevonásával – a minisztérium hozzá látott az infrastruktúra-telepítés  terveinek kidolgozásához.
A környezetbarát járműveket vásárlók számára ma már több támogatási forma is elérhető. A tisztán elektromos üzemű kocsik esetében nincs regisztrációs adó és vagyonszerzési illeték, a hibrid járműveknél pedig 76 ezer forint az adó. Továbbértékesítésnél és bérbeadásnál az elektromos járművek után a beruházó vállalat visszaigényelheti a beszerzés utáni általános forgalmi adót.

Forrás és fotó: magyarhirlap.hu

Írta: Putsay Gábor