E-MOBILITÁS KONFERENCIA 2016. JÚNIUS 9-10.

Az e-mobilitás a 21. századi fenntartható gazdaság egyik pillére

Mélyülő szakmai és társadalmi párbeszéd jegyében zajlott az első átfogó hazai e-mobilitási Konferencia, amelyet a Közlekedéstudományi Egyesület, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont és a Jedlik Ányos Klaszter közösen rendezett a Budapesti Corvinus Egyetemen. A fokozott érdeklődést tanúsítja, hogy a kétnapos rendezvény több mint kétszáz szakmai látogató és előadó részvételével zajlott június 9-én és 10-én. A konferencia a hazai e-mobilitás történetében először teremtett közös platformot arra, hogy az érintettek teljes köre egyidejűleg tájékozódhasson a szektorban zajló folyamatokról és döntésekről, illetve megvitathassák álláspontjaikat. A rendezvény egyértelműen demonstrálta: a szereplők összefogtak, és készek együtt válaszokat adni az új kihívásokra.

A fenntartható energiagazdálkodás és fenntartható közlekedés fejlesztése együttes gondolkodásra és tervezésre készteti mindazokat, akik választ keresnek a kérdésre: milyen technológiai és társadalmi környezet vár majd bennünket az olaj korszaka után? Gyurkovics Sándor, a Közlekedéstudományi Egyesület tiszteletbeli elnöke a hagyományteremtőnek szánt konferencia megnyitásakor ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ezek a válaszok csak a partnerek folyamatos párbeszéde eredményeként születhetnek meg. Teljesen természetes volt ezért, hogy az elektromos mobilitásról szóló tanácskozáson jelen volt az összes innovatív iparág képviselője is. Pethő József a Jedlik Ányos Klaszter főtitkára ezt a korábban példátlan szakmai összefogást hangsúlyozta köszöntőjében, hiszen a hazai siker egyik záloga a különböző iparágak szoros együttműködése ezen a területen. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja, Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita pedig köszöntőjében azt emelte ki: a konferencia témája valójában a 21. századi gazdaság kitörési pontjainak elemzése, az új stratégiák és új üzleti lehetőségek számbavétele.

A Jedlik Ányos-terv szakpolitikai környezete

Az előadások első körében a hazai szakpolitika alakulása volt a napirenden. A téma kormányzati szintű jelentőségét mutatta, hogy két tárca magas rangú vezetője vázolta a hallgatóságnak az e-mobilitási stratégia folyamatos formálódását. A Nemzetgazdasági Minisztérium nevében Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár azzal kezdte: kevesebb mint két évszázad alatt jutottunk el Magyarországon Jedlik Ányos első elektromotorjától, a „villámdelejes forgonytól” a hazai gyártású elektromos autóbuszig. Jelenleg a Jedlik Ányosról elnevezett e-mobilitási terv szervesen illeszkedik az iparfejlesztést célzó kormányzati stratégiához, az Irinyi-tervhez. Az NGM államtitkára szerint az egyre gyorsuló technológiai fejlesztések miatt a szabályozásban már a holnap követelményeit kell szem előtt tartani.

Lepsényi István kiemelte az elektromos járműgyártás fontosságát és az azzal kapcsolatos beszállítói lehetőségek feltárását. Az e-mobilitás magyar modelljében ugyanis nagy szerepet kap a hazai gazdaságban meghatározó fontosságú autóipari szektor teljes értéklánca, a felsőoktatási tudásbázisoktól kezdve a beszállítókon át a lehetséges új iparági befektetőkig.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára szintén szakpolitikai szempontokból elemezte a Jedlik Ányos-terv célkitűzéseit. Dr. Aradszki András a közlekedésben alkalmazott alternatív meghajtásokat hatékony eszköznek nevezte az energiatermelés dekarbonizációjára, amit szerinte a Nemzeti Energiastratégia továbbgondolása is tükröz majd. Az NFM államtitkára külön kitért arra, hogy az e-mobilitás nemzeti cselekvési tervében milyen új szabályozói lépéseket vizsgálnak a hatóságok: az egyik ilyen javaslat például intelligens árammérési és elszámolási lehetőségeket tartalmaz a töltőpont-üzemeltetőknek, de ugyanilyen fontos a vezérelt áramkörök használatának megkönnyítése az éjszakai töltés egyszerűsítésére.

Az államtitkárok a hallgatósággal folytatott panelbeszélgetésben egyhangúan kijelentették: látva a valós társadalmi igényeket, és összhangban az Európai Unió klímapolitikai célkitűzéseivel a kormányzat kiszámítható szabályozási környezetet kíván teremteni az e-mobilitási szektor szereplőinek.

konferencia_6
Forrás: KTE

A beszélgetés során Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője hangsúlyozta: az elektromobilitás területén kiemelt hangsúlyt kell fektetni az egyes érintett szektorok – közlekedés, energetika, infokommunikáció – lehető legszélesebb együttműködésére, kiegyensúlyozott fejlődés elsősorban így várható el. Az infrastruktúra megteremtése természetesen elsődleges fontosságú, ugyanakkor annak államilag támogatott fejlesztése során a folyamatos technológiai fejlődést, az európai szabványalkotást is figyelembe kell venni, megfontolt lépésekkel. A magyar e-mobilitási klaszter ügyvezetőjének álláspontja szerint az infrastruktúra fejlesztése mellett párhuzamosan szükséges az elektromobilitás támogatása a flottaszerű felhasználások és a szélesebb társadalmi csoportok számára is elérhető közösségi közlekedés formájában. Ezt egyrészt a penetráció növelése, másrészt a társadalmi tudatformálás, a megismertetés teszi indokolttá.

Az önkormányzatok várják a célzott e-mobilitási fejlesztéseket

Budapest mellett a megyei jogú városok is készülnek arra, hogy fenntartható közlekedési fejlesztéseikbe beépítsék az alacsony vagy zéró emissziós járművek növekvő szerepét. A konferencia szervezői ezért külön panelbeszélgetésre hívták a városok üzemeltetésért és közlekedésért felelős vezető szakembereit. Az eszmecserében szó volt azokról a „smart” stratégiákról, amelyek Budapest XI. kerülete, illetve Debrecen, Miskolc, Pécs és Kecskemét dolgozott ki a helyi dekarbonizációs célok elérése érdekében. Egyetértés volt abban, hogy az intelligens mobilitási szolgáltatások iránti igények nőnek a régiós székhelyeken is, ugyanakkor a rendelkezésre álló források rendszerét hasznos lenne módosítani. Az e-mobilitási infrastruktúra megteremtése például részben az önkormányzatok felelősségi körébe kerül majd, ám a lehetséges üzemeltetési modellek megteremtése még időt igényel.

A magyarországi nagyvárosok fejlesztéseikhez a pályázatok rugalmasabb kialakítását szorgalmazták, de az is elhangzott, hogy például Miskolc az intelligens közlekedési hálózatra vonatkozó elképzeléseit egyezteti Kassával és Nagyváraddal. A határokon átnyúló önkormányzati együttműködés jegyében ugyanis újabb közvetlen uniós forrásokhoz juthat a város. A panelbeszélgetésben részt vett Huba Bence, az NGM gazdaságfejlesztési államtitkárságának főosztályvezetője, aki vázolta az önkormányzati szektort ezen a téren támogató kormányzati lépéseket. A tervezett lépések közös eleme, hogy prioritásokat biztosít a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó fejlesztéseknek.

A járműipari innováció a magyar e-mobilitási stratégia meghatározó eleme

A konferencia lehetőséget nyújtott arra is, hogy az előadók átfogóan elemezzék az e-mobilitáshoz szorosan kapcsolódó kérdéseket, mint például azt, milyen kihívások elé néz majd a hazai járműipar már a közeljövőben. Az egyik valóban döntő mozzanat az, hogy a környezetbarát közlekedés követelménye hogyan járul hozzá a közösségi járműflották megújulásához, és ennek kapcsán a magyar autóbuszgyártás újbóli fellendüléséhez. A Modulo elektromos buszrendszereket fejlesztő evopro cégcsoport elnöke, Mészáros Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán a hazai újraiparosítási törekvésekkel áll összhangban a magyar buszok gyártásának növelése, de számottevők az externális hatások is, például a munkahelyteremtés, az adóbevételek vagy éppen a külföldinél jóval kedvezőbb szervizszolgáltatások révén.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség képviselőjének előadásában elhangzott, hogy Magyarország világiszonylatban is a „prémium” autógyártó országok közé tartozik. Robotka Csaba vezető tanácsadó aláhúzta, hogy a globális megatrendekhez köthető versenyben így a hazai beszállítóknak is fel kell készülniük az alternatív meghajtású járművek megjelenésére. Az elektromos autók fejlesztése pedig szorosan kapcsolódik olyan egyéb célkitűzésekhez, mint az önvezetési technológia vagy a járművek informatikai hálózatba kötése. Ezekről a kutatásokról egy innovatív magyar vállalkozás, az ADASWorks prezentációját láthatták a résztvevők.

A magyarországi e-mobilitás másik erős támpontja a két- és háromkerekű könnyű elektromos járművek terjedése lehet. Az angol rövidítéssel LEV-nek nevezett járműkategóriában a hazai gyártók évente kétszázezer darab elektromos rásegítésű kerékpárt (pedelec) állítanak elő, szinte kizárólag nyugat-európai piacra. Egy pécsi vállalkozás, a Public Bike System a hazai felhasználás egyik ígéretes modelljét mutatta be: a PBS saját gyártású pedelec-típusára optimalizálva építette ki közösségi kerékpárkölcsönző rendszerét (eKKKR) és az ehhez társítható üzemeltetési, szolgáltatási és üzleti modelleket.

pbs_bike_1
Forrás: greenbike.hu

A kutatás és fejlesztés új irányokat kap

Az innováció és a mobilitás egymással összefüggő feladatairól volt szó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesének előadásában is. Szigeti Gyula Péter részletesen ismertette azokat a támogatási programokat, amelyek a hazai felsőoktatás és a KKV-szektor rendelkezésére állnak ezen a területen. A kutatási területek között az e-mobilitás tekintetében az egyik legígéretesebbnek a tüzelőanyagcella-technológia ígérkezik:  a közlekedés és energetika hidrogén alapú megoldásait, a hidrogéngazdasághoz vezető utat Tompos András, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának igazgatója vázolta a hallgatóság előtt.

Az e-mobilitás stratégiai környezete: járművek és informatika

A konferencián három nagy nemzetközi autós cég is bemutatta saját hosszú távú stratégiáját a fenntartható közlekedés, a járműfejlesztés és a kibocsátáscsökkentés jelentette célok jegyében. Különös jelentőséget adott ezeknek a prezentációknak, hogy a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a Nissan globális tapasztalatai támpontot jelenthetnek a hazai e-mobilitási programok tervezéséhez is. Az innováció, a K+F+I és a munkahelyteremtés komplex kérdéskörének vizsgálatát a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. előadása zárta, amelynek fókuszában az elektromos járművek és az őket kiszolgáló informatikai infrastruktúra létrehozása állt.

Az energiagazdaság és az e-mobilitás

A közlekedés és az informatika után az energetikai szektor meghatározó képviselői léptek a pódiumra, és telt ház előtti kerekasztal-beszélgetésben folytattak eszmecserét arról, milyen helyet kaphatnak az ágazati szereplők a villamosenergia-ipar új és specifikus értékláncában. Az e-mobilitás tisztázandó szabályozói háttéréről Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese beszélt, míg az új piacon való megjelenés feltételeiről, illetve a lehetséges üzleti modellekről nagyvállalati vezetők mondták el véleményüket: Fasimon Sándor a MOL, Ugron Gáspár az MVM, Kiss Attila az E-ON és Jászay Tamás az ELMŰ-ÉMÁSZ képviseletében. A hallgatóság legnagyobb örömére e meghatározó cégvezetők szakemberként nem kerülték a kényesebb kérdéseket sem. A professzionális érdeklődőkből álló közönség soraiban így derültség fogadta, amikor az elektromos áram üzemanyagkénti felhasználása kapcsán felmerült a „villanyszőkítés” eshetősége, de a vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében nélkülözhetetlen a piac körültekintő szabályozása, éppen a piaci szerepek meghatározása és az üzleti modellek későbbi definiálhatósága érdekében, illetve a vállalati szereplők sokoldalú felkészülése. Az energiapiac legfontosabb vállalati szereplői egyértelműen jelezték, hogy készen állnak az e-mobilitás korszak jelentette változásokra.

konferencia_01
Forrás: KTE

Jelenlegi és jövőbeni üzleti projektek

Amellett, hogy az e-mobilitás számos vállalat esetében már most a fenntarthatósági stratégia fontos eleme, sok esetben már most konkrét üzleti megtérülést is eredményez. A konferencia záró szekciójában azokat a lehetőségeket vették száma az előadók, amelyek szervesen illeszkednek az okos városok és az intelligens közlekedés egyre komplexebb rendszerébe. Ilyen példát jelenthet a Budapest Airport környezetvédelmi erőfeszítéseit szolgáló városi logisztikai rendszer, a GreenGo Kft. elektromos autókra szabott járműmegosztó szolgáltatása (car-sharing) vagy a Főtaxi innovatív programja az elektromos  személyszállítás megoldására. Arról, hogyan illeszthetők az ilyen projektek a budapesti közösségi közlekedés és az „okos jövő” koncepciók szélesebb rendszerébe a BKK, illetve az MVM Smart Future Lab előadója tájékoztatta a konferencia résztvevőit.

Elektromos autók kiállítása illusztrálta az e-mobilitás bővülő lehetőségeit

 A Jedlik Ányos Klaszter szakmai együttműködő partnere, az Autós Nagykoalíció a konferenciával egy időben, a Corvinus Egyetem Dunára néző főbejárata előtt látványos és meggyőző bemutatót szervezett e-járművek felvonultatásával. Szinte az összes Magyarországon elérhető típus képviselte magát a vörös szőnyegen. A közönség itt megtekinthette a már említett Modulo buszt és a PBS Bike közösségi kerékpárrendszerének dokkoló állomását, de a felhasználás tág lehetőségeit demonstrálta egy új hazai fejlesztésű elektromos kukásautó is. A kiállított személygépkocsik egyértelműen jelezték, hogy a gyártók és a forgalmazók mindegyike már több célspecifikus modellt is kínál az elektromos autózás mellett döntő fogyasztóknak, és a tendenciák alapján a választék – a járművek hatótávolságával együtt – rohamosan nő majd. Az értékesítésben érdekelt cégek is felkészülten várják az e-mobilitási korszak hazai kihívásait.

konferencia_2
Forrás: KTE

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.